István király, Szent István, Vajk, I. István magyar király > Augusztus 20 - wyw.hu

Istenünk, aki Szent István királyt, a te hitvallódat a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted, kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesztője volt Pannóniában, Egyházad védelmezője legyen a mennyben! A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává.

Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból.

1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott I. Szent István király, a magyar állam megalapítója. István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, melyet a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja fegyverrel vitatott, a korábbi, szeniorátuson alapuló örökösödés alapján. István legyőzte őt a veszprémi csatában, s tetemét felnégyelve, tagjait Esztergom, Győr, Veszprém kapujára függesztette ki, valamint elküldte Erdélybe.

Árpád-kori legendák és intelmek. Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, a negyedik attól számítva, ki a magyaroknak Pannóniába jövetele idején első vezérük volt. Minthogy Jézusban is hitt, hatalmaskodva bánt az övéivel, de irgalmasan és bőkezűen az idegenekkel, kiváltképp a keresztényekkel; ámbár belesüppedt a pogány életmódba, mégis a lelki kegyelem fényének közeledtére, figyelmesen kezdett tárgyalni a körös-körül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal...

I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseinek szövetségéből létrehozta a keresztény magyar államot és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Apja Géza magyar fejedelem, anyja pedig az erdélyi Zombor gyula Sarolt nevű lánya.

I. (Szent) István királlyá koronázása 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén történt (az időpont bizonytalan). II. Szilveszter pápa által küldött koronával, a 997-től fejedelemként uralkodó Árpád-házi Istvánt Magyarország királyává koronázták.

Sulinet történelmi tudásbázis: Szent István törvényei. Intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlásról, a magántulajdon védelméről, biztosította a földesurak jogait népeik felett, rendelkezett a leggyakrabban előforduló bűncselekmények büntetéséről is.