Koronázási ereklyék, nemzeti ereklyék, Szent Korona, Szent Jobb > Augusztus 20 - wyw.hu

Vallási és irodalmi ereklyék, nemzeti jelképek csoportja. A magyarság legfontosabb jelképei és ereklyéinek listája, bár az itt felsoroltak nem mindegyike számít hivatalosan a magyarság jelképének. Szentek ereklyéi, koronázási ékszerek, valamint modern magyar jelképek.

Magyar nemzeti jelképeink összegyűjtve a Wikipédián. Magyar Himnuszok, koronázási jelvények, koronázási palást, Szent Jobb, Magyarország zászlaja.

A magyar államiság egyik jelképe, a Szent Korona, mely Európa egyik legrégebbi és mai napig épségben megmaradt koronája. Sajnos a korona készítéséről, formájáról egyidejű írásos források nem maradtak fenn. A magyar hagyományban sok évszázadon át Szent István koronájaként tartották számon, külföldön sokfelé ma is így nevezik.

A következőkben a Szent István-nap példáján, mely 1990 óta Magyarország első számú állami és egyik legnagyobb nemzeti ünnepe, megkísérlem elemezni a Szent Jobb történetét és azon belül különösen az 1945 és 1948 közötti Szent István-körmeneteket. Végül röviden kitérek a körmenet felelevenítésére az 1988. utáni időszakban.

A királyi hatalom szimbolikus kifejezésére használt jelvények: a korona, a jogar, a birodalmi alma, palást és akár a koronázási kard is.

A Magyar Koronaőrök Egyesületének feladata, a Szent Korona őrzését ellátó, egykori Magyar Királyi Koronaőrség, dicső hagyományának megőrzése, folytatása, közvetítése, valamint a Szent Jobb őrzése.

A koronázási jelvények egyike a koronázási palást, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva. Felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt. Bizánci eredetű selyemszövetét arany- és selyemfonállal hímzett képek és latin feliratok díszítik. Hímzett és gyöngyökkel kivarrt életfamotívumokat és állatokat ábrázoló gallérját átalakítás alkalmával kapta, a 12. század végén.

Érdekességek, tudnivalók a Szent Koronáról, melyet sok titok övez. Magyarország egyik nemzeti ereklyéjének birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett és volt hogy ellopták vagy titokban őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült. Többször is kihurcolták az országból. A közvéleményben ma is él az a tudat, mely szerint a Magyar Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte/adta Szent Istvánnak, az első magyar királynak.

1989-től, a Szent Jobb körmenetet hagyományosan minden év augusztus 20-án, Szent István napján rendezik meg. A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt.

A Szent Jobb történetéről olvashatunk a budapesti Szent István Bazilika internetes oldalán. Szent István király halála után trónharcok, zűrzavaros idők következtek. Ekkor féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet, a fehérvári káptalan kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A Szent Korona régen a felségjog, míg napjainkban a magyar nemzet szimbóluma. Állítólag II. Szilveszter pápa 1000-ben vagy 1001-ben küldte a fiatal Árpád-házi Vajk királynak. Mára már kiderült, hogy ez nem a pápai korona. 1978-ban kutatók és restaurálók bebizonyították, hogy ez a korona, amit görög-nek hívnak, eredeti állapotában van, néhány drágakő és öt függő kicserélésétől eltekintve.

Szent ereklyénk viszontagságos történetében több ellentmondással is találkozhatunk. A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, mely feltételezhetően I. István király mumifikálódott jobb keze. Halála után, trónviszály kezdődött és a fehérvári káptalan, féltve a testet, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ezután választották le róla a jobb kezet, majd innen a kincstár őre is elrejtette.